Áprilisi plakát

Háztáji séta

Nyolcan elindultunk délután egykor járni egyet a tájban. Puhafás és keményfás jellegű ültetvényeket néztünk meg. Sajnos a száraz-hideg tavaszi idő és a telepítések cserjeszintjének eltakarítása "eltüntette" a gombákat. A nyárfa ligetben semmit sem nőttek a cseh kucsmagombák, a vékonyka avartakaró alatt rejtőzködnek, a legnagyobb is csak 4 centi magas volt. A képen látható teljes egészében. Ha kapnának egy kiadós esőt, amire nincs esély, akkor meg tudnának nőni és lehetne belőlük szedni. Amíg ilyen picik, addig nincs értelme a gyűjtésüknek.
A gombamentes helyzet ellenére egy jót mászkáltunk három település érintésével. Békéscsabáról indultunk, Gyula felé félúton megálltunk, majd elmentünk a városerdőig, aztán Sarkad környékén eltévedtünk. A második képen látható, hogy a gát másik oldalára kerültünk, és a nyárfa ültetvények odaát voltak. Pedig Sarkad közelében valahol van egy szerencsés hely, ahol tömegesen terem a cseh kucsmagomba. Egyik gombász onnan egy egész láda gombát hozott ki. Az egyik aranyszabály: "lehet bármennyire rossz idő a gombáknak, mindig van egy hely, ahol sok gomba van. Csak nagyon nehéz megtalálni." Kifáradva, kissé csalódottan ötkor befejeztük a túrát és hazaindultunk. Legközelebb csak túrázni fogunk, megnézzük a mályvádi őstölgyest, ami minden évszakban lenyűgöző túracélpont. Bár nyáron tengernyi benne a kullancs, a szúnyog, a gyomnövényzet, amitől járhatatlan és ezektől inkább tortúra a túra.
A pénteki háztáji séta legkedvesebb életképét egyik társam kapta le. Felfigyelt egy kis madárra, aminek aztán a fészkét is észrevette. A madárka elrepült, mire a fészekhez értem, de megpillantva a remekművet azonnal tudtam, hogy ki építette. A majdnem gömb alakú, zuzmóval álcázott, kerek nyílásos fészek az őszapóé. Az "őszapó a fészkében" fotót elkértem Erikától, mert nagyszerűen illusztrálja, hogy mily csodákat láthat az ember a természetben, még annak maradékában is.
A gombász koppant a pénteki túrán, míg a természetbúvár lubickolt az élményekben. Ideje felfrissítenem a természettudományi ismereteimet. A gomba elválaszthatatlan a tájtól, amiben él. A gombász jól teszi, ha a nagyobb képet nézi először és utána vesz el a részletekben.

Háztáji séta

Gombamánia márciusi programjai

Csészegombák nyárfa ültetvényben

Március 20. Délután egytől négyig bemelegítő, rövid túra során benézünk néhány közeli fás élőhelyre és keresgéljük a tavaszi gombákat. A találkozópont a békéscsabai Aldi parkolója. Innen indulunk egykor. 

Március 22. Vasárnap a Körös Klubnál, a Boross László kutatóházban lesz egy előadásom, aminek címe: Békéscsaba és környéke gombáinak bemutatása. Tíztől tizenegyig tart az előadás, majd egy rövid séta során a fák között gombákat keresgélünk délig.

Március 26. "Háztáji gombaismeret" előadássorozatom negyedik előadását tartom meg a Békés Megyei Könyvtárban délután öt órától hatig. A téma a termőtesttípusok. Egyszerű formák szinte végtelen változatossága. Az előadáson való részvétel feltétele ingyenes regisztrációs jegy váltása a kölcsönzőpultnál.

Ha valamelyik program érdekel, hozzászólásban jelezd felém, vagy lépj be a Viharsarki gombászok közé. Szeretettel és gombákkal várlak!

Az első túra

Hirtelen ötlet volt tegnap, hogy menjünk terepre pénteken. A gombászösztönöm még hibernált állapotban téli álmát aludja, nem jelzett, hogy "ott a gomba, menj érte." Azonban régen jártam a fák között, vágytam látni az élőhelyeket és friss levegőt szívni. Összehívtam néhány lelkes csapattagot és heten elindultunk felfedezni két nyárfást, a "tuti" nyárfaligetemet és egy nyárfaültetvényt Pósteleken. Mindkettőben az osztrák csészegombák Sarcoscypha austriaca piroslottak. Egyikünk japán festményről lepottyant tökéletes triót is talált, amit 3-7 centi átmérőjű, hibátlan termőtestek alkottak. Gombásztársaim igyekeztek lefotózni a pompás gombákat. 
Talán a legjobb kép az lett, amelyiken a fejem mellé tettem a csészegombás ágat, akár ha tűzpiros hibiszkuszvirág lenne a hajamba tűzve.
A túra során nem találtunk étkezési célra gombát. Bár egyikünk két marék osztrák csészegombát összegyűjtött, hogy megkóstolja. Ez a csészegomba ehető, de inkább dekorációnak használjuk. Azonban érdemes volt járni egyet az ébredező fák között. A tavasz a borús idő ellenére jó kedvre hangolt minket. Legközelebb egy hét múlva, 20-án megyünk. Minden információ megtalálható a Viharsarki gombászok facebook csoportban.

Megtaláltam az első virágzó odvas keltikét Corydalis cava, aminek nincs használati értéke számunkra, tehát nem gyógynövény, megenni sem lehet, viszont tipikus ligeterdei flóraelem, így látványa szívderítő volt.
Érdekes, hogy a gombatúrák során mindig kivirulok. A lehető legjobb tevékenység számomra, mert imádom a természetet, a gombákat és a szépséget. Egyre több kisimult arcú, mosolygós portréfotó van rólam. A gombatúrák pozitív hatását bárki megtapasztalhatja. Mindenkire ugyanúgy hat a természet.

Márciusi plakát

Skorpió

Úgy hiszem, hogy a tartalmas élethez hozzátartozik a csillagképek ismerete, a tájékozódás az égbolt objektumai közt. Gyerekkorom óta érdekelnek a csillagok, és nagy valószínűséggel életem végéig fel-fel fogok tekinteni az égre, hogy gyönyörködjek kedvenc csillagképeimben.
Ma hajnalban a déli égre néztem a verandáról és felfedeztem, hogy a háztetők fölé emelkedett a Skorpió feje. Picit zavartan szemléltem a jól ismert csillagokat, mert a csillagkép idén kiegészült a Szaturnusz bolygóval és kellett egy-két perc mire rájöttem, hogy bolygót látok. Aztán észrevettem a Skorpió legfényesebb csillagát, az Antarest, amit én csak a Nyár Szíveként emlegetek. Amikor először meglátom az új évben, nagyot dobban a szívem, mert közel a tavasz, a kikelet.
A Skorpió februártól októberig terjedő láthatósága során végig a déli égen halad és teljes egészében sosem látható, egy kis része a horizont alatt marad. Igazi déli csillagkép, a nyári égbolt ásza nálam. Ahogy az Oriont figyelem télen, nyáron a Skorpiót követem. Lenyugszik az egyik kedvencem és felkel a másik.
A Skorpió közel helyezkedik el a Tejút központi vidékéhez, így területén káprázatos látványt nyújt a galaxisunk síkja. A kedvenc mélyég objektumom a csillagképben az Antares közelében megfigyelhető, de a valóságban annál sokkal messzebb lévő, M4 gömbhalmaz.
A Skorpió egyik különleges "mutatványa" volt, amikor 2000-2002 közt a fejét alkotó három csillag közül a középső felfényesedett és majdnem olyan fényes lett mint az Antares. A Delta Scorpii fényesség változását alaposan megvizsgálták a csillagászok, és kiderült, a csillagkísérője anyagot rántott le róla, és ettől lett fényesebb.
A csillagos ég állandónak tűnik, de közel sem az. Ha az ember éveken át figyeli, előbb-utóbb feltűnnek neki a változások.

Kiegészítés: A képet egy online planetáriumból mentettem le.