Ugrás a fő tartalomra

Városi gombászat és gombaklub

Szerdán körülnéztem az Árpád-soron és a "három gombás" gyertyán alatt előjött a galambgomba partnere. Egyébként a fa együtt él még egy áltriflával, a gyilkos galócával, és talán kapcsolatban van a piros tinóruval is, de az kissé távolabb nő tőle. Lehet, hogy inkább "négy gombás" gyertyánnak kéne neveznem. Azért nem semmi, hogy a városi környezet ellenére ennyi gyökérkapcsolt erdei gombával társult. Az Árpád-sor többi gyertyánfája is kapcsolatban van a felsorolt gombákkal, de ez az egy, aminek a környékén mindegyik látható jó időben. Amikor kint vannak a gombák termőtestei, akkor pár négyzetméteren erdei hangulat van a belvárosban. Igaz, tegnap is éreztem, amikor leguggoltam a galambgomba elé a száraz avarba. Kedvem lett volna plédet leteríteni és letelepedni, hogy élvezzem az avar édes illatát, a szép időt, és figyeljem a vadkacsák családi életét. Szeretem, amikor a természet körülvesz. Azonban a városban nincs idő a lazulásra, gyorsan lőttem egy fotót a szép gombáról, majd végigsétáltam a gyertyánfás szakaszon. Szerencsére találtam még néhány gombát, így megnyugodva tértem haza, lesz csütörtökön friss termőtest a klubban.
Csütörtökön négy nagy rend hét nemzetségét mutattam be. Az Agaricales rendet az ízletes csiperke és a déli tőkegomba képviselte, a Boletalest az áltrifla és a nemezestinóru, a Russulalest a galambgomba duó, a Polyporalest a pisztricgomba és az óriás likacsosgomba. Egyébként a nemzetségek egy-egy családot is képviseltek: Agaricaceae, Strophariaceae, Boletaceae, Sclerodermataceae, Russulaceae, Polyporaceae, Meripilaceae. Tehát izgalmas bolyongásba kezdtünk a rendszertanban. Azért jó tudni, hogy a külső hasonlóságaik ellenére mennyire különbözőek és a lemezes galambgomba csak távoli rokona a szintén lemezes csiperkének. A természettudomány kezdetben csak két csoportra osztotta a gombákat, voltak a lemezesek és a csöves termőrétegűek. Gyakorlatilag minden gomba vagy Agaricus vagy Boletus volt. Aztán a kutatási módszerek fejlődésével egyre több minden derült ki a gombákról. A 21. században a genetikai vizsgálatok alapján formálódik a kedvenceink rendszertana. Most már nem a külső jegyek a fontosak, hanem a pirinyó gének. Ne feledd, hogy a külső jegyek csalókák lehetnek, gondolj a sok zárt termőtestű gombára, amik egy időben egyetlen osztályban Gasteromycetes voltak, holott nem rokonai egymásnak. Azóta ez az osztály megszűnt.
Bár a rendszertan ismerete nem létfontosságú egy (has)gombásznak, de egy kis rálátás a gombák rokonsági viszonyaira színesebbé teszi a nemes hobbinkat. Legalább is engemet szórakoztat, és bízom benne, hogy másoknak is felkelti az érdeklődését a gombák családfája.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Csalóka őzlábgomba

A mérgező őzlábgombaChlorophyllum molybdites melegkedvelő faj, a mi éghajlatunk egyelőre túlságosan hideg neki, azonban már megjelent a Földközi-tenger térségében. Előfordulhat, hogy a klímaváltozás miatt végül bejut a Kárpát-medencébe. Ez kevésbé lenne örvendetes, mert fiatalon megkülönböztethetetlen a piruló őzlábgombátólChlorophyllum rhacodes.Sajnos tényleg mérgező, erős hányást és intenzív hasmenést okoz. A méreganyagai nincsenek azonosítva, feltehetően egyes fehérjéi okozzák a mérgezést. Felismerését egyetlen különleges tulajdonsága segíti, a spórapora zöld(!) színű. Emiatt lesznek az érett termőtestek fehér lemezei zöldes színűek A rokonaihoz hasonlóan korhadékbontó, emiatt városi parkoktól, erdőszéleken át, az erdők belsejéig számos élőhelyen megtalálható. Esős, meleg őszökön hatalmas boszorkánykörökben fejleszti termőtesteit. Észak-Amerikában sokszor megtéveszti a hobbi gombászokat, akiket a csillapíthatatlan gyomorrontás döbbent rá a tévedésükre. Szerencsére hazánkban még…

Családok és nemzetségek: tinórufélék

A májustól októberig tartó fő gombaszezon legkeresettebb gombája a tinóru nemzetségbe tartozik, azonban a gombász az ízletes vargánya mellett a rokonait is örömmel látja a kosarában és az asztalán.
A tinórufélék Boletaceae hagyományos, kalap+tönk felépítésű termőtesteket fejlesztenek. A termőtestek változatos méretűek, 5-30 centis kalapátmérő közt minden méret előfordulhat. Egyes nagyra nőtt vargányák akár egy kilósak is lehetnek.
A tinóruk könnyen felismerhető gombák. Elég csak a kalapjuk alá nézni, és jellegzetes, csövecskékből álló, könnyen lehúzható termőrétegükről azonnal tudjuk, hogy tinórut találtunk. (A taplók szintén csövecskés termőrétegűek, de náluk a hús és a csövecskék összenőttek, szétválaszthatatlanok.) A tinóruk együtt élnek a fákkal. Gyakran a társfa azonosítása segít a tinóru meghatározásában. A családon belül a legfontosabb nemzetség a vargányáké. A Boletusokat nevezik még valódi tinóruknak is. Megjelenésüket és némely faj kiemelkedő ízét tekintve megérdemlik a …

Halálos hetes

Az emberek többsége kerüli a gombákat, mert keveset tudnak róluk. Az ismeretlentől tartózkodunk, félünk. Pedig a gombák a földi élővilág fontos részei. Ezt rég felismerték a hobbi kutatók, profi tudósok és nekik köszönhetően bőséges ismeretanyag halmozódott fel a természet különceiről. Az ismeretgyűjtés a jelenben is zajlik, a tudásunk folyamatosan gyarapodik. Rajtunk múlik, hogy leszámolunk a félelemmel, és megismerkedünk a gombákkal. A gyilkos galóca nem egy mumus, ami szánt szándékkal megeteti magát a gyanútlan emberekkel. A többi mérgező gomba sem magától kerül a tányérunkba, hanem az ismeretek, a gyakorlat hiánya miatt.
A számunkra ártalmas gombák az élőhelyükön hasznos korhadékbontók vagy a fák partnerei. A mérgező vegyületeik ellenére teljesen ártalmatlanok. Ha felismered, nem eszed meg. Ennyi az egész. Ez a titka a gombamérgezés elkerülésének. Nem kell rémmeséket kitalálni róluk, és hamis információkkal riogatni egymást. A gombákkal semmi baj sincs, mi fújjuk fel…