Migingo sziget

Egy szórakoztató oldal érdekes vagy vicces képei közt akadtam rá a Migingo szigetre. Elsőként arra gondoltam, hogy mennyire jó példa lehetne a túlnépesedésre, aztán rájöttem, hogy a sziget egy jéghegy csúcsa.
A Viktória-tóról eszembe jutott, hogy annak idején az egyik természetvédő ismerősöm ajánlott egy filmet, a Darwin rémálmát. Rákerestem a videómegosztón, megnéztem és egyetlen gondolat formálódott bennem: mikor lesznek megbüntetve az emberiség bűntettei az emberiség ellen? Elgondolkodtató film. Ezért illesztettem be a cikk végére. Azt hisszük, hogy jó emberek vagyunk, holott nem, mert kiszolgálunk egy kizsákmányoló rendszert. Persze lelkesek vagyunk, mert jó nekünk, hiszen mindenünk megvan, és közben nem akarunk tudomást venni róla, hogy embertársainkat meggyalázva önön emberségünkön teszünk erőszakot és semmi okunk rá, hogy büszkék legyünk magunkra. Aki a másikat lealacsonyítja, szembe köpte önmagát. Bár tudom, hogy a gének és mémek csatájában csak egy maradhat és az lehetőleg legyen a "fehér ember", bármit is jelentsen másnak a kifejezés. Néztem a tónál élőket, és nem tudtam őket henye, semmire se jó, fekete "majmoknak" látni, akik restek dolgozni. Elszorult a torkom a sorsukat megismerve, horror és dráma őrült keveréke, amit "fehérek" írtak nekik. Kár, hogy azok, akik kizsákmányolnak minket és az afrikaiakat teljes békében alszanak és elégedetten figyelik vagyonuk gyarapodását. Fejétől bűzlik a hal, és a globális gazdaságot régóta rothadt alakok irányítják, akik pont olyanok mint bárki, lemmingek, és lövésük sincs a természet működéséről. 
Sok minden volt, amire felkaptam a fejemet a filmet nézve. Elsőként az egyik orosz pilóta szövegétől, hogy ha nem lenne munkája, akkor nem tudná eltartani a családját. Régi indok, hogy valaki piszkos munkát végez az "uraknak". Egy szerencsétlen rabszolgát láttam, aki örömmel eladta magát, hogy teljesítse az alapvető céljait az ember nevű állatnak: gének és mémek továbbadása. Igazán nemes, csak embertársaink és a természet totális kizsákmányolásának a teljes összeomlás lesz a vége. De semmi baj, köpjük csak az arcon magunkat, amikor megvesszük az afrikai halat vagy a kínai kütyüt, amit éhbérért rakott össze a tükörképünk.
Rohadtul elegem van a rasszok szerinti megkülönböztetésből, ahogy gőgösen és elbizakodottan alacsonyabb rendűnek tartjuk a más bőrszínű és kultúrájú embereket. Jó, tudom, a gének és mémek mondatják velünk, hogy mi jobbak vagyunk, közben hülyék, akik nem veszik észre mennyire ügyesen csirkeketrecbe lettek zárva. Fejlettek lennénk, vagy állatok, akiket még mindig dróton lehet rángatni az alapvető ösztönökre hatva? Az utóbbiak vagyunk, és rettenetes következménye lesz, hogy az előbbit hisszük magunkról.
A második dolog, amire felkaptam a fejemet a lelkipásztor magyarázkodása volt a kérdésre, hogy ajánlja-e az AIDS terjedése ellen az óvszert? Szabadkozott, hogy a Biblia szerint bűn ajánlania.
A hit porhintés és sok rossz forrása. Persze egy javakkal körbevett fehér európai hívő mondhatja rám, hogy köcsög vagyok, mert szidom a vallását, de kimondom, hogy elég nagy marhaság fantasyben hinni. A szívem sajdult meg, amikor láttam a prédikátort a Jézus filmből vett jelenettel traktálni a többieket: a Viktória-tó mellett élők azt nézték, ahogy Jézus megtéríti a halászokat a bőséges zsákmánnyal... Az összes vallás egy alattomos mémkomplex, sok nyomorúság forrásai mint általában a hazugságok. Tudom, nagy buli a fantasy közösség, hogy van közös téma, hit, ami összehoz a hasonló szőrűekkel, közben egy "bullshit" az egész, egymás kurkászása. Annyira gyűlölöm a hazugságokat és a hazugságok terjesztőit. Minden bizonyosság árust mélyen megvetek. Tudom, hogy meg kell élni valamiből, hiszen szorongatja az embert a gének és mémek továbbadása. Írtam már, hogy nem sokban különbözünk a lemmingektől? Eszünk, szaporodunk, meghalunk. Ennyi.
Aztán egymás után jöttek a durva történetek. Mindig is azért jajongtam, mert annyi a természetnek, felzabáljuk a bioszférát, de most már tudom, hogy párhuzamosan a természet kifosztásával mindig is erőszakot tettünk az emberségünkön, amikor meggyaláztuk a másik embert, kiforgattuk javaiból, átvertük és tönkretettük a segítségével a szülőföldjét. Aztán otthagytuk megdögleni a szemétben.
Fehér bőrű, európai nő vagyok, akinek az a legnagyobb baja, hogy az országa parlamentje tele az asszonyverést támogató és alkalmazó hímsoviniszta (férfi) képviselőkkel, hogy nincs több női képviselő, hogy nőnap van ma, de nekem nem elég a virág, hanem saját vállalkozás kell, mert nem akarok senki bagóért vett rabszolgája lenni. Annyira gyűlölöm azt, aki magasabb rendűnek véli magát. Sem felettem, sem alattam nem látok embereket. Egy bolygón élünk, egy talajon járunk, valóban egyenlők vagyunk, mert a vágyaink azonosak. Elegem van a természet kifosztásából és a többiek kizsákmányolásából. Ha ez így folytatódik, a legrosszabb rémálmomnál is rosszabb valósul meg. Rendkívüli a fantáziám, de az élet mindig képes meglepni az elbizakodott embert. Pech, hogy az ember is rövid életű élőlény, rohadtul nincs ideje elgondolkodni a fajunk hosszútávú fennmaradásán. Tőlem ne is gondolkodjatok. Fogadjátok el az "uraitok" pénzét és terjesszétek a génjeiteket és a mémjeiteket, amíg utol nem ér a természet és a semmibe vett tömegek ökle. Fájdalmas idők jönnek. Nem lesz vicces, de legalább nagyon érdekes lesz. 


Kiegészítés: Észre kéne vennie az "elitnek", hogy egyre kevésbé működik a távoli helyek kizsákmányolása, más rasszok átverése. Kezd körbeérni a bolygón az átverések lánca. Érdekes lesz, amikor pofán csapja az elbizakodott "urakat". Bárcsak megélném! Csodás pillanata lenne az életemnek.

Megjegyzés: A szigetről készült fotót innen vettem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése